Azonban nem helyes sem saját hitünkre, sem mások üzleti érdekére hagyatkoznunk. Sokan és sokféleképpen nyilatkoztak már arról, hogy milyen is a jó víz. Van, aki erre esküszik, van aki arra.
MAI TUDÁSUNK SZERINT AZ IGAZÁN JÓ VÍZNEK AZ ALÁBBI TULAJDONSÁGOKKAL KELL RENDELKEZNIE: /DR SIMON LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA/
1. A legelső, hogy ne tartalmazzon vegyi szennyeződéseket (legyen mentes peszticidektől, herbicidektől, fungicidektől, nehézfémektől, baktériumtól és vírustól, klórtól, nitráttól, kémiai anyagoktól, gyógyszertől és hormontól, lebegő szennyeződéstől).
A WHO definíciója szerint: „minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező, ami azt jelenti, hogy a vegyi anyagok (tételszámuk 13 milliónál több!), mint kóroki tényezők, sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát!” (forrás: OTH) Amerikában bejelentették: „a vegyi szennyezők okozzák az elhalálozás több mint 50%-át!”
A hidrogén bevitel, az antioxidáns védelem megfelelő biztosítása és a lúgosítás segítségével minden egyébnél kedvezőbb hatást gyakorolhat életműködései zavartalanságára.
2. Legyen alacsony a szervetlen ásványi anyag tartalma. Az ivóvizeink magas szervetlen ásványi anyag tartalma és a vegyi szennyeződések jelentős szerepet játszhatnak az öregedés és betegségeink kialakulásában! A sejtek az ozmózis elv alapján dolgoznak, amit a 10-60 mg/l-es tiszta víz a magas oldóképességével hatékonyan működtet! Létrehozza a táplálék transzportját és nagyon jól méregteleníti, salaktalanítja a szervezetet! (ezek: a gleccservíz, az R.O. víz)
A NAP MINT NAP REKLÁMOZOTT ÁSVÁNYVIZEK SAJNOS RENGETEG TERHELŐ, A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉT NEHEZÍTŐ SZERVETLEN ÁSVÁNYI ANYAGOT TARTALMAZNAK!!!
3. Legyenek a molekulái rendezettek (tetraéderes forma, klaszteres szerkezet) A magas és alacsony biológiai értékű vizek közötti különbség a fizikai struktúrában rejlik.
4. Tartalmazzon sok szabad elektront!
A mésztartalmat vízkeménységnek is nevezik. Miatta általában több mosóporra van szükség, és a mosógép fűtőszálán lerakódó mészréteg miatt a készülék áramfogyasztása is megnő. Ami az egészségünkre gyakorolt hatását illeti, ez a két ásványi elem nem káros, sőt jelenlétük sokszor kívánatos is.
A vízvezetékekben lerakódó mész is egészségünket védi, megakadályozza, hogy az ivóvízbe nem kívánatos fémionok (ólom, réz) oldódjanak. Noha minden ivóvíz - ami annak minősül - megfelel a törvényi előírásoknak, a helyi különbségek olyan jelentősek lehetnek, hogy érdemes utánanézni bizonyos értékeknek, például a vízben előforduló nitrátok mennyiségének. A nitrátok többnyire a mezőgazdasági tevékenységből származnak.
A szervezetbe jutva veszélyes nitritekké alakulnak, amelyek az élelmiszerekből származó aminokhoz kötődve rákkeltő nitrózaminokat alkotnak. Sok európai országban érvényes ivóvízrendelet szerint például egy liter vízben legfeljebb 50 mg nitrát lehet. Sok szakértő azonban sokallja ezt az értéket, a WHO gyermekek esetében legfeljebb 10 mg/l értéket tart elfogadhatónak.
Alapvetően az ivóvíz a legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött élelmiszerünk, amelyet sokkal szigorúbban ellenőriznek, mint az ásványvizet. Higiénés szempontból egyébként a nálunk iható csapvíz óriási egészségügyi előnyt jelent, hiszen bolygónkon évente 7 millióan halnak meg szennyezett vagy fertőzött ivóvíz fogyasztása következtében.
Megjegyzendő, hogy ivóvizünk higiénés állapotának megvan az ára - a klórozás. A kis mennyiségben a vízhez adott klór elpusztítja a fertőző csírákat a vezetékhálózatban. Ez a klórmennyiség hivatalos álláspont szerint ártalmatlan. Vannak azonban orvosok, akik ezt másképp látják, ők azt állítják, hogy a klór bizonyos szerves anyagokkal kapcsolatba kerülve rákkeltő vegyületeket alkot. A kissé erősebb klórozás, amit a víz ízén és illatán lehet észrevenni, az arra érzékeny személyeknél emésztő-szervrendszeri problémákat idézhet elő.
A klór és a mész problémáját viszonylag egyszerűen megoldhatjuk ún. kannaszűrők vagy asztali szűrők segítségével. Ezek a rendszerek filterpatronjukban laza, kétkomponensű, szemcsés töltetet tartalmaznak: ioncserélőt és aktív szenet. Az ioncserélő megköti a kalciumot és a magnéziumot, de az ólmot és a rezet is, az aktív szén pedig a klórt szűri ki. Sajnos egyéb problémás anyagokat, például növényvédőszer-maradványokat ezek a szűrők nem tudnak kiszűrni. Pozitív jelenség azonban, hogy a szűrő a kórokozókat is elpusztítja, mivel az aktív szenet ezüsttel kezelik.
Alapvetően az ivóvíz a legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött élelmiszerünk, amelyet sokkal szigorúbban ellenőriznek, mint az ásványvizet. Higiénés szempontból egyébként a nálunk iható csapvíz óriási egészségügyi előnyt jelent, hiszen bolygónkon évente 7 millióan halnak meg szennyezett vagy fertőzött ivóvíz fogyasztása következtében.
Megjegyzendő, hogy ivóvizünk higiénés állapotának megvan az ára - a klórozás. A kis mennyiségben a vízhez adott klór elpusztítja a fertőző csírákat a vezetékhálózatban. Ez a klórmennyiség hivatalos álláspont szerint ártalmatlan. Vannak azonban orvosok, akik ezt másképp látják, ők azt állítják, hogy a klór bizonyos szerves anyagokkal kapcsolatba kerülve rákkeltő vegyületeket alkot. A kissé erősebb klórozás, amit a víz ízén és illatán lehet észrevenni, az arra érzékeny személyeknél emésztő-szervrendszeri problémákat idézhet elő.
A klór és a mész problémáját viszonylag egyszerűen megoldhatjuk ún. kannaszűrők vagy asztali szűrők segítségével. Ezek a rendszerek filterpatronjukban laza, kétkomponensű, szemcsés töltetet tartalmaznak: ioncserélőt és aktív szenet. Az ioncserélő megköti a kalciumot és a magnéziumot, de az ólmot és a rezet is, az aktív szén pedig a klórt szűri ki. Sajnos egyéb problémás anyagokat, például növényvédőszer-maradványokat ezek a szűrők nem tudnak kiszűrni. Pozitív jelenség azonban, hogy a szűrő a kórokozókat is elpusztítja, mivel az aktív szenet ezüsttel kezelik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése