A kórokozók elleni védekezés az immunrendszer feladata. A védekező rendszer legfontosabb tagjai, a fehérvérsejtek állandó őrjáratot tartanak a szervezetben.
A vérben és a szövetnedvben mozognak, felismerik és elpusztítják a szervezetbe jutott idegen anyagokat, köztük például a baktériumokat és a vírusokat. Az idegen anyagok – összefoglaló nevükön antigének – ellen lejátszódó védekezési reakció az immunválasz. A fehérvérsejtek különböző típusai más-más szerepet játszanak az idegen anyagok elleni védekezésben.
Saját vagy idegen?
Minden ember sejtjeinek sejthártyáján azonosító jegyek vannak. Az őrjáratot tartó fehérvérsejtek hozzákapcsolódnak ezekhez a sejtfelszíni anyagokhoz, „letapogatják”, ellenőrzik a sejt felületét. Ha az azonosító jegyek szerkezetét megfelelőnek találják, akkor leválnak a sejtről, nem indítanak ellene immunválaszt. Rendellenesség esetén azonban működésbe hozzák a szervezet védekező rendszerét.
Az antigének azonosításában a T-nyiroksejtek és a falósejtek vesznek részt
A specifikus immunválasz
A nyiroksejtek először azonosítják, felismerik a szervezetbe jutott idegen anyagot (antigént), majd olyan válaszreakciókat indítanak el, amely csak annak az antigénnek az elpusztítására, közömbösítésére alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a nyiroksejtekhez kötődő immunválasz specifikus, vagyis csak egyféle idegen anyag, antigén ellen irányul. Ugyanakkor sokkal hatékonyabb védelmet jelent az adott kórokozóval szemben. A nyiroksejtekhez kötődő, specifikus immunválasz lehet sejtes vagy ellenanyaghoz kötődő.
Az antigének felismerésében és az immunrendszer egyéb tagjainak aktiválásában az ún. segítő T-nyiroksejtek játsszák a vezető szerepet. A sejtes immunválasz kivitelezésében az ún. ölő T-nyiroksejtek, az antitestes immunválaszban pedig az ún. B-nyiroksejtek vesznek részt.
A sejtes immunválaszban részt vevő nyiroksejtek (ún. ölő T-nyiroksejtek) összekapcsolódnak az antigént hordozó sejttel, majd olyan anyagokat adnak le környezetükbe, amelyek kilyukasztják az antigént hordozó sejt sejthártyáját, és ezzel elpusztítják azt. A sejtes immunválasz nagyon fontos a vírusok elleni védekezésben. A vírussal fertőzött sejtek felszínére kikerülnek az antigénként viselkedő vírusrészecskék. Ezeket azonosítják a nyiroksejtek. A védekező rendszer a fertőzött sejtek elpusztításával megakadályozza a vírusok elszaporodását.
A sejtes immunválasz
Az antitestes immunválasz A nyiroksejtek egy másik típusa, az ún. B-nyiroksejtek fehérjéket, úgynevezett ellenanyagokat (antitestek, immunglobulinok) termel. Minden különböző típusú antigén ellen más-más ellenanyag képződik, tehát az immunválasz specifikus. Az ellenanyagok a szövetnedvben összekapcsolódnak a megfelelő szerkezetű antigénnel, ezzel hatástalanítják azt. Az összekapcsolódott antigén-antitest részecskéket a falósejtek (a monocitákból kialakult makrofágok) kebelezik be, tüntetik el a szervezetből.
A specifikus immunválaszban (sejtes, antitestes) részt vett nyiroksejtek egy része hosszú életű memóriasejtté alakul. A memóriasejtek megőrzik annak az antigénnek az információját, amelynek hatástalanítására létrejöttek. Ezért az antigén ismételt bejutását követően az immunválasz sokkal gyorsabban lejátszódik, így a kórokozó nem szaporodhat el a szervezetben, a betegség nem alakul ki. A memóriasejtek kialakulását használják ki különböző betegségek megelőzésére azoknak a védőoltásoknak a beadásával, amelyek valamilyen kórokozó (baktérium, vírus) antigénjét tartalmazzák.
Forrás: https://civilhetes.net/tudta-mi-is-az-az-immunrendszer
Az antitestes immunválasz A nyiroksejtek egy másik típusa, az ún. B-nyiroksejtek fehérjéket, úgynevezett ellenanyagokat (antitestek, immunglobulinok) termel. Minden különböző típusú antigén ellen más-más ellenanyag képződik, tehát az immunválasz specifikus. Az ellenanyagok a szövetnedvben összekapcsolódnak a megfelelő szerkezetű antigénnel, ezzel hatástalanítják azt. Az összekapcsolódott antigén-antitest részecskéket a falósejtek (a monocitákból kialakult makrofágok) kebelezik be, tüntetik el a szervezetből.
A specifikus immunválaszban (sejtes, antitestes) részt vett nyiroksejtek egy része hosszú életű memóriasejtté alakul. A memóriasejtek megőrzik annak az antigénnek az információját, amelynek hatástalanítására létrejöttek. Ezért az antigén ismételt bejutását követően az immunválasz sokkal gyorsabban lejátszódik, így a kórokozó nem szaporodhat el a szervezetben, a betegség nem alakul ki. A memóriasejtek kialakulását használják ki különböző betegségek megelőzésére azoknak a védőoltásoknak a beadásával, amelyek valamilyen kórokozó (baktérium, vírus) antigénjét tartalmazzák.
Forrás: https://civilhetes.net/tudta-mi-is-az-az-immunrendszer


Elektron többlet esetén negatív töltésű ion (anion) jön létre. Negatív töltésű ionok szabadulnak fel vízparti helyeken, vízeséseknél, víz párologtatásánál. Városi területeken sokkal kisebb koncentrációban fordul elő mint vidéki területeken.
Elektron hiány estén pozitív töltésű (kation) jön létre. Pozitív töltésű ionok jönnek létre a természetben például radioaktív ásványok bomlásakor, ultraibolya sugárzáskor, villámláskor, erdőtüzekkor.